Egy érdekes kérdés, hogy adott célok elérése érdekében (erő, izomtömeg, robbanékonyság, stb) milyen ismétlés- és sorozatszámok az optimálisak. Relatíve sok tapasztalat áll rendelkezésre ezen a téren, és kutatók is foglalkoznak a témával már évtizedek óta.

A közkeletű vélekedés, mely szerint az izomtömeg növelésére a 8-12 ismétlésszám a legoptimálisabb, valamint a tény, hogy az edzőtermet látogatók túlnyomó többsége csak esztétikai célokból sportol, együttesen azt eredményezi hogy a sportolók általában "beleragadnak" ebbe a tartományba, és nem is próbálkoznak sem alacsonyabb sem magasabb számú ismétléssel. A problémát tetézi, hogy ehhez az ismétlésszámhoz nem képesek intenzitást rendelni: ebből extrapolálni egy 1RM-et már elég nehéz és pontatlan, ráadásul sajnos sokan minden alkalommal, akár egy edzésen belül több gyakorlat esetén is bukásig edzenek, vagy erőltetett ismétlésekkel terhelik a központi idegrendszert. Az intenzitás ismerete nélkül programról vagy programozásról nem beszélhetünk, ennek eredménye pedig általában a csigalassú fejlődés és a túlterhelt idegrendszer, akár kezdők vagy középhaladók esetén is.

A Szovjetunióban a '40-es évektől kezdve súlyemelők ezreinek edzéseit elemezték, és ez alapján alkották meg Ivan Dragót a Prilepin-táblázatot. Ez tartalmazza azt, hogy az említett empirikus adatok alapján az adott ismétlésszám milyen intenzitás és edzésvolumen mellett volt hatékony.

Mivel a táblázat súlyemelés-specifikusan készült, így csak relatíve alacsony ismétlésszámokkal kalkulál, hiszen teljesítménysportról lévén szó a cél a maximális súly fej fölé juttatása, az izomtömeg gyarapítása nem prioritás. Az egyéni adottságokat és sajátosságokat is figyelembe véve adott intenzitáshoz tartozó ismétlésszám-tartományokat adtak meg a sportolók számára. Érdemes azonban megfigyelni, hogy adott gyakorlat volumenét relatíve szűk határok között tartották. A Prilepin-táblázat később sportkutatók művein keresztül jutott el az USÁ-ba is, ahol Louie Simmonsra is nagy hatással volt, a Westside-ban alkalmazott programok esetén is ez lett a kiindulópont.

A legátfogóbb elemzés edzésparaméterek (ismétlésszámok, intenzitás, végrehajtási sebesség, stb) és célok tekintetében Mel Cunningham Siff: Supertraining című könyvében található. Siff már jóval szélesebb tartományt vizsgált, kifejezetten erő, izomtömeg, állóképesség és robbanékonyság tekintetében. Az alábbi táblázat az ő eredményeit foglalja össze (forrás):

A táblázatra tekintve erőfejlesztésre az 1-5 ismétléses sorozatok a legalkalmasabbak, az izomtömeg növelésére pedig a 6-12 ismétléses sorozatok. A Lyle McDonald által középútként ajánlott 5-8 ismétlések jó kompromisszumnak tűnnek ha mind a kettőt szeretnénk egyszerre.

Mark Rippetoe és Lon Kilgore Starting Strength című könyvükben szintén közreadnak egy táblázatot amiben az ismétlésszám, intenzitás és az edzés hatását mutatják be (eredmény 1-5, ahol 1 a csekély, 5 az erős összefüggést jelenti).

Ez alapján nem csoda, hogy Rippetoe az 5 ismétléses sorozatokat favorizálja, hiszen erő, idegrendszer-adaptáció és izomtömeg tekintetében ez egy jó kompromisszumnak tűnik. Az 5x5 alapú edzések természetesen eredetileg nem az ő nevéhez fűzödnek, ennek Reg Park volt az egyik legnagyobb szószólója. Ő a kezdők és a középhaladók számára is egész testes, 5x5 ismétléses programokat ajánlott, valamint nagyrészt saját maga is ilyenekkel edzett.

Egyébként Schwarzenegger is Park nagy csodálója volt, ő is Reg programjaival rakta le az alapokat huszas évei elején:

A kezdetektől fogva az alapgyakorlatok híve voltam, mivel ezt ajánlotta Reg Park is. Ő is ezeket használta - fekvenyomás, húzódzkodás, guggolás, evezés, bicepszhajlítás egyenes rúddal, csuklóhajlítás, áthúzás, lábnyújtás, vádliemelés. Ezek a gyakorlatok dolgozzák meg közvetlenül mindegyik izomcsoportot. Pontról pontra követtem amit leírt. Ahogy később kiderült, nem is választhattam volna jobban. Ezekkel a gyakorlatokkal egy olyan masszív alapot sikerült leraknom, amire építve később győztesként kerülhettem ki versenyeimből. Reg Park elmélete szerint először az alaptömeget kell felépíteni, később pedig ezt lehet finomítani a minőségi izomzat elérése érdekében.

Arnold Schwarzenegger: The Education of a Bodybuilder

Casey Butt más megközelítésből vizsgálja a kérdést: az izomrostok típusai alapján ajánl ismétléshez sarokszámokat. Háromféle izomrostunk van, gyors (IIa és IIb) illetve lassú (I) izomrostok. Ezek nevükkel összhangban különböző célokra alkalmasak, a lassú izomrostok kitartást igénylő, hosszú időn át végzett munkára (például hosszútávfutás), a gyors izomrostok pedig hirtelen, nagy erőkifejtés esetén hasznosak (sprint). Az viszont egyrészt genetikai prediszpozíció, másrészt adaptáció kérdése melyikből mennyi van: sprinterek esetén II-es típusból, hosszútávfutók esetén I-esből van több. Szélsőséges esetben ez az arány is extrém értékeket vehet fel: a legjobb maratonisták vádlijában 99% az I-es típusú izomrost.

Casey szerint az egyes típusú izomrostok stimulálása a következő ismétlésekkel optimális:

Nagy meglepetés itt sem született: ha az izomtömeg növelése a fő cél, 6 ismétlés felett célszerű dolgozni, erőszint fejlesztése esetén 3-5 ismétléses sorozatokat mindenképpen érdemes programunkba illeszteni. Casey minimum kettő, de inkább három sorozatot ajánl egy gyakorlatból (ha az erőfejlesztés a cél, akkor 3-7 sorozatot), valamint ő is az összetett gyakorlatokat preferálja: ezek a tapasztalat szerint kedvezőbb anabolikus választ generálnak (a tesztoszteron és a növekedési hormon szintje magasabb lesz az edzés hatására).

Vannak olyanok is, akik mind a két leggyakrabban áhított célt (hipertrófia és erő) egyszerre igyekeznek elérni. Jim Wendler 5/3/1 programja például a fő gyakorlatokból 5/3/1 ismétlést ír elő, a kiegészítő gyakorlatokat pedig általában a 8-12 ismétléses tartományban végezteti.

Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy kezdők esetén a legjobb stratégia általában az, ha erőprogramokat végeznek akkor is, ha a cél elsősorban esztétikai jellegű. Hiába akar ugyanis valaki izomtömeget növelni, ha az abszolút értelemben alacsony intenzitás miatt az edzési inger csak korlátozott adaptációt kényszerít ki. Az erőszint fejlesztésére fókuszálás kezdő és középhaladó szinten is jelentős izomtömeg-növekedéssel jár, közép- és hosszútávon pedig a magasabb abszolút intenzitásra való képesség hálálja meg a befektetett munkát.

Általában kerülendőek az erőltetett ismétlések és a bukásig edzés is. Ez hosszú időre képes a központi idegrendszer teljesítményét lerontani. Hiába van közvetlenül esetleg a hipertrófiára kedvező hatása, a végső kép már nem ilyen szép: ha hetente többször is alkalmazzuk könnyen túledzés, majd a fejlődés megtorpanása lesz a vége. Amennyiben a programozás során huzamosabb ideig nem vagyunk képesek az előírt ismétlésszám elvégzésére, érdemes egy-két hétig könnyebb edzéseket végezni, majd innen újrakezdeni a programot. Ne feledjük, kezdő vagy középhaladó szinten a minimum az, hogy hétről hétre képesek vagyunk fejlődést felmutatni.