Ismét egy cikk vendégszerzőnk, tom tollából.

A férfi nemi hormonok (=androgének) egyik legfontosabb hatása az izomtömeget növelő, ún. anabolikus hatás. Számos más nem-szteroid hormon is rendelkezik ilyen hatással (növekedési hormon, inzulin, inzulin-szerű növekedési faktorok stb.). A probléma a kívülről bevitt androgén hormonokkal, hogy az anabolikus hatáson kívül számos más mellékhatással is bírnak, amelyek akár életet veszélyeztető kockázatot is jelenthetnek.

Az androgének élettana

Androgén hormonok mindkét nemben termelődnek, férfiakban mintegy tizenötször annyi, mint nőkben. A legfontosabb androgén – tesztoszteron – 95%-ban a here Leydig-sejtjeiben szintetizálódik, 5%-ban a mellékvesekéregben (összesen napi 4-10 mg). Vannak egyéb, ún. gyenge androgének is (dehidroepiandroszteron és androsztendion), melyek csak a mellékvesékben képződnek, ezek nem olyan potensek, mint a tesztoszteron.

Az androgéneknek számos élettani hatásuk van, néhány fontosabb ezek közül: férfi elsődleges (nemi szervek) és másodlagos (szőrzet, hang, izomzat) nemi jegyek kialakítása, anabolikus hatás, libidó fenntartása, hímivarsejt képződés fokozása, ondóhólyag és prosztata működésének szabályozása, metabolikus hatások (EPO termelés serkentése, vérzsírok szintjének szabályozása), idegrendszeri hatások (hangulat, agresszivitás).

A tesztoszteron a véráram útján (sex-hormon binding protein szállítja) jut el a heréből a célsejtekhez (izomsejt, prosztata, bőr stb.). Szteroidként jól oldódik zsírban, tehát könnyen átjut a sejtmembránon. A sejten belül egy enzim dehidrotesztoszteronná (DHT) alakítja, majd a sejten belül található receptorához kapcsolódik (androgén receptor, AR). A DHT-AR komplex pedig a sejtmagba vándorol, ahol hozzákötődik a DNS megfelelő szakaszához és kifejti ún. genomiális hatásait (számos génre hat), így változtatva meg az adott sejt működését (pl. izomban fokozza az izomfehérjék szintézisét).

A tesztoszteron termelődését a központi idegrendszer szabályozóhormonjai irányítják (ld. ábra). A hipotalamusz nevű agyi struktúra 90 percenként, óramű pontossággal dob ki egy "löket" GnRH-t, amely az agyalapi mirigy FSH, LH (szintén pulzatilis kinetikájú) elválasztását fokozza. Az LH a Leydig-sejtek tesztoszteron termelését, az FSH pedig a spermiumok érését segíti elő a herékben. Maga a tesztoszteron és a belőle (főleg a zsírszövetben) képződő ösztrogén (!) pedig gátolja mind a GnRH, mind az FSH, LH termelődést, ez az ún. negatív visszacsatolás.

A kívülről bevitt androgének

Régóta ismert tény, hogy az androgének magas dózisban adagolva igen kifejezett izomtömeg-növekedést okoznak megfelelő edzés és diéta mellett. Arra azonban a mai napig nincs semmi bizonyíték, hogy az izomerő és a sportteljesítmény jobban növekedne edzés+szteroid hatására, mint csak edzéssel (ez részben a lehetséges kutatások etikai vonatkozásai miatt van - a legtöbb országban az anabolikus szteroidok illegálisak, valamint ismert mellékhatásokkal bírhatnak - a szerk.)! A WADA tiltólistáján több, mint 50 származék van feltüntetve, ez a szám azonban folyamatosan nő, hiszen a "klasszikus" szerek mellett (nandrolon, oxandrolon, stanozolol stb.) megjelentek a kifejezetten doppingolásra tervezett és szintetizált "dizájner" szteroidok (pl. tetrahidrogesztrinon). Az új szerek megkísérlik leválasztani az anabolikus hatást a többi hormonális-metabolikus (mellék)hatástól, ez azonban eddig nem sikerült, mindegyik szernek masszív androgén mellékhatásai vannak, főleg hosszú távon.

Nehéz lenne felsorolni az összes mellékhatást, szövődményt, amelyet az anabolikus szteroidok okoznak. Először is injekcióban kell adni, mert a legtöbb szert szájon át beadva a máj pillanatok alatt lebontaná (szájon át bejuttatva a szervezet méregként tekint a szteroidra, ezért nagyobb dózisra van szükség - ezzel viszont nagyon megterheljük a májat - a szerk.). Ez már önmagában súlyos fertőzésekhez, helyi tályogképződéshez, szívbelhártyagyulladáshoz, hepatitishez vezethet. Az androgén mellékhatások közismertek: spermiumszám csökkenés, heresorvadás és meddőség a negatív feedback felerősítése miatt, prosztata túltengés, gynecomastia (emlőszövet felszaporodás férfiban, mivel a több tesztoszteronból több ösztrogén is képződik a zsírszövetben). Súlyos metabolikus mellékhatásokkal is számolhatunk: magasvérnyomás, vérviszkozitás-növekedés (EPO miatt), só-víz-retenció ("vizesedés"), koleszterinszint-emelkedés, ezen hatások miatt pedig nő a szív-és érrendszeri betegségek kockázata (szívroham, stroke). Ezeken kívül súlyos, visszafordíthatatlan vesekárosodással, májadenomával (ami később májrákká fajulhat) és pszichés mellékhatásokkal is számolhatunk (agresszió, felfokozott hangulat, akár pszichózis, megvonáskor depresszió).

Prohormonok és dizájner szteroidok

A drogtesztek kijátszására, és a kívánt hatások mellékhatások nélküli elérésére számos megoldást vetettek és vetnek be a sportolók, orvosaik és furmányos vegyészek. Ilyen például a tiltólistán (egy ideig) nem szereplő prohormonok és az adott szteroidhoz hasonló, vagy a szervezet által azzá alakított vegyületek előállítása.

A prohormon olyan természetes vegyület, amely a szervezetben enzimatikus folyamatok révén hormonná alakul (például DHEA->tesztoszteron, proinzulin-->inzulin stb). A prodrog egy olyan szintetikus vegyület, amely a szervezetben enzimatikus folyamatok révén alakul adott vegyületté, és általában valamilyen előnyös farmakológiai tulajdonsága van (például mesterséges tesztoszteron-észterekből a szervezet észterázai lassan tesztoszteront szabadítanak fel. Előnye: elnyújtott hatóidő). A prohormonok és prodrogok hatásaikban épp ezért nagyon hasonlóak a klasszikus anabolikos szteroidokhoz.

A dizájner szteroidnak több definíciója van: ez is egy szintetikus származék, amelyet valamilyen specifikus céllal hoznak létre korábban ismert vegyületek kis kémiai módosításával például azért, hogy kijátsszák az analitikai vizsgálatokat vagy erősebb anabolikus hatást hozzanak létre, kevesebb mellékhatással - hasonlóan a dizájner kábítószerekhez. Az eredeti vegyület apró módosításával olyan molekula hozható létre, ami hatásában hasonló, vagy a szervezet adott reakciók útján az eredeti szteroidot állítja elő belőle. Mivel a szabályozás egy feketelista alapján történik, így büntetőjogilag egy új vegyület alkalmazása nem szankcionálható.

Hogyan serkentsük saját, endogén tesztoszteron szintézisünket?

Egy amerikai tanulmányban megvizsgálták, hogy a különböző protokollok szerint végzett erőedzések utáni 15-30 percben milyen akut hormonális változások mutathatók ki. Azt találták, hogy a legnagyobb tesztoszteron (és növekedési hormon) emelkedést a nagy volumenű (sok széria, sok ismétlés), középerős-erős intenzitású, rövid pihenőidős, nagy izomtömeget megmozgató gyakorlatok váltják ki (szemben a magyar konditermekben tapasztalható 1 brutál széria - 10 perc pofázás - 1 széria protokollal). Tehát megfelelő erőedzéssel és táplálkozással ugyanolyan hatás érhető el, mint szteroidinjekciókkal, anélkül, hogy tönkretennénk a szervezetünket.

A súlyfelesleg és elhízás kimutathatóan befolyásolja a szervezet tesztoszteron-szintjét, akárcsak a stressz. Bizonyos ásványi anyagok és vitaminok hiánya szintén kedvezőtlen hatással bír (D-vitamin, cink). A zsírokra és ezen belül is a telített zsírokra kiemelt szüksége van a szervezetnek a normális működéshez. Telített zsírokat tartalmaz például a hús, tejtermékek, bizonyos olajok, a kókusz és a tojás (ezért ne dobd ki a tojássárgáját, bármit is hallottál a konditeremben) is - amennyiben ezek hiányoznak az étrendből, azt a tesztoszteron-szint is megsínyli.

Népszerű táplálékkiegészítő kategória a tesztoszteronfokozók - azonban jó ha tudjuk, hogy ezek nagy része egy forintot sem érő hulladék (jó példa erre a tribulus terrestris, amit a mai napig forgalmaznak, miközben már évekkel ezelőtt bebizonyosodott, hogy hatástalan). A valóban hatásos kiegészítők egy része pedig csak bizonyos populációk esetében működik: például eleve alacsony tesztoszteron-szint esetén. Számos, csodaszerként hirdetett készítmény esetében hiányoznak az emberi alanyokon végzett kutatások, így alkalmazásuk lutri - ami egereken működött, az nem feltétlenül fog nálad is. A valóban működő tesztoszteronfokozók esetében azonban érdemes odafigyelni a mellékhatásokra, és ciklizálást alkalmazni. Amennyiben hiteles, ellenőrzött információt keresünk, célszerű felkeresni az examine.com vonatkozó oldalát.

Irodalom és felhasznált források

Kraemer WJ, Ratamess NA.: Hormonal responses and adaptations to resistance exercise and training. Sports Med. 2005;35(4):339-61.

Rang, Dale, Ritter, Flower, Henderson: Pharmacology, 7th edition, Elsevier Churchill Livingstone, 2011.

Stefan Silbernagl, Agamemnon Despopoulos: Color Atlas of Physiology, 6th edition, Thieme, 2008

A PTE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet előadásanyagai