A kávé a trópusi területeken megtalálható kávécserje terméséből, a kávébabból többféle módon előállítható ital, világszerte fogyasztott élvezeti cikk. A cserjének két fajtáját termesztik: a drágább, kevésbé erős és kellemesebb aromájú kávét adó arabicát, valamint az ellenállóbb és igénytelenebb robustát. Régóta ismert stimuláns, fő hatóanyaga a koffein.

Manapság sokkal divatosabb teát hörpölgetni, a kávénak pedig az egészségre gyakorolt hatása kapcsán a köztudatban nincs túl jó híre. Ami biztos, hogy serkentő hatással bír, fogyasztása után jobban tudunk fókuszálni, az emlékezési képesség, valamint a fizikai teljesítőképesség is javul és az izmok is hamarabb regenerálódnak hatására. A kutatások eredményei időnként ellentmondásosak (ez legalább részben magyarázható az eltérő készítési módokkal és a kísérletek során használt különböző kávéfajtákkal és változó adagokkal), de a konszenzusos vélemény manapság egyértelműen a pozitív hatások felé billen.

A kutatások és metatanulmányok végeredménye szerint a kávé kimutathatóan segít csökkenteni bizonyos megbetegedések esélyét, mint például az Alzheimer-kór, Parkinson-kór, szívbetegségek, cukorbetegség és májmegnagyobbodás. Nagy divat mostanában az antioxidánsok alkalmazása és hájpolása is, azt azonban kevesen tudják, hogy a kávé is roppant gazdag ezekben, és éppen ezért segít a szabad gyökök semlegesítésében is.

Természetesen a törpök kávéfogyasztók élete nem csak játék és mese: nem javasolt például napi egy csészénél több annak, akinek reflux-problémái vannak. Bár régebben szív- és érrendszeri megbetegedésekkel is kapcsolatba hozták, de az újabb kutatások alapján ez megdőlt, sőt moderált fogyasztása nők esetében csökkentette is bizonyos szívbetegségek kialakulásának esélyét.

Na de ami az értő olvasóközönségeket érdekli itt, az valószínűleg a kávé teljesítőképességre és testösszetételre gyakorolt hatása. Azt számtalan kutatás igazolta, hogy a kávé éberebbé tesz, segít fókuszálni, ami mondjuk nem jön rosszul egy kimerítő edzés folyamán. Vannak azonban olyan kutatások is, amelyek ennél tovább mentek, egy nemrég publikált cikk például azt vizsgálta, hogy milyen hatása van testsúlykilogrammonként 5mg koffeint tartalmazó kávénak egy magas intenzitású intervallum-edzés során az alanyok energiafelhasználására, valamint oxigén-felhasználására (utóbbi ugye azért fontos, mert az edzés során "üzemanyagként" szolgáló ATP előállításához oxigénre van szükség - minél több oxigént vagyunk képesek felhasználni, annál több ATP-t tudunk előállítani). A placebót, koffeinmentes kávét és hagyományos kávét fogyasztó csoportok közül az utóbbinál volt a legjelentősebb az energiává alakított zsír mennyisége, valamint a VO2 (oxigén-felhasználás) is itt volt a legmagasabb - azaz intenzívebben tudtak edzeni a sportolók, valamint a felhasznált energia nagyobb része származott a zsírraktárakból.

A szárazanyag koffeintartalma egyes kávébab-típusok esetén

A közvetlen, teljesítményre gyakorolt hatásról is számos tanulmány számol be. Egy 2012-es cikk (pdf) szerint például testsúlykilogrammonként 3mg koffein jelentősen növelte az alanyok fekvenyomásban és guggolásban mutatott teljesítményét. Testsúlykilogrammonként 1mg-nyi dózis azonban nem produkált statisztikailag kimutatható különbséget a placebót fogyasztó kontrollcsoporthoz képest.

Egy másik cikkben arról számolnak be, hogy különböző dózisban hogyan hatott az edzés előtt fogyasztott kávé a sportolók tesztoszteron- és kortizolszintjére. A tesztoszteron fontosságát talán nem kell hangsúlyozni, a kortizol pedig a stresszhormon: a szervezet akut (az edzés is ennek számít) vagy krónikus stressz esetén termeli, célja a homeosztázis helyreállítása. Túl magas, vagy túl gyakran megnövekvő szintje azonban a teljesítmény romlásával jár, az izomszövet mennyisége csökken, nő a vérnyomás, a szervezet pedig a zsírraktárak feltöltésébe kezd. A tesztoszteron-kortizol arány mutatja azt is, hogy a szervezetben az anabolikus (izomépítő) vagy katabolikus (izomcsökkenéssel járó) folyamatok felé tolódott el az egyensúly.

Az említett kísérletben 0, 200, 400 vagy 800 milligrammnyi koffeint adtak a sportolóknak, majd rendszeres időközönként vizsgálták hormonszintjüket súlyzós edzés során és az edzés végeztével még 30 percig. Önmagában az edzés hatására 15%-kal nőtt a tesztoszteronszint, 400 és 800mg koffein hatására a bevitel után rögtön csökkent némileg a tesztoszteronszint, de utána gyors növekedésnek indult (jóval meghaladva a 0mg-mal kezelt alanyok értékeit). 800mg esetén a növekedés 61% volt 60 percnyi edzés után, azonban ennél a mennyiségnél már a kortizolszint is 51%-kal nőtt az edzés alatt, majd 30 perccel az edzés után már 93%-kal volt magasabb a kiindulási állapotnál. Úgy tűnik tehát, hogy a koffein hatására a dózistól függően jelentősen nőtt a tesztoszteronszint edzés alatt és után, azonban 400-600mg felett a jelentősen megnövekvő kortizolszint negálja az extra tesztoszteron pozitív hatását. Az egyénenként változó tolerancia valószínűleg szintén befolyásolhatja a koffein optimális dózisát.

A halálos dózis körülbelül napi 10g koffeint tartalmazó kávé (kb 75 csésze), ennyit azért nem könnyű leküldeni. Egészséges személyek 400mg-nyit általában minden mellékhatás nélkül fogyaszthatnak. Nagyobb dózis esetén érdemes figyelni a hidratációra és az elektrolit-utánpótlásra is. Termogenikus hatása miatt a testhőmérsékletet is emeli, így nyilván lázzal járó betegség esetén nem tanácsos fogyasztani.

A kávé jóval több egyszerű élvezeti cikknél: az egészségre, testösszetételre és teljesítmény gyakorolt jótékony hatása miatt szinte mindenkinek ajánlható ez a csodálatos elixír. Az igazi rajongók a varázsitalt pedig természetesen cukor és édesítőszerek nélkül fogyasztják - egyedülálló zamatát mi se rontsuk el üres kalóriákkal!