Na indítunk Stingrayjel egy ilyet is: az általunk rendszeresen ill. hébe-hóba meglátogatott intézményekről igyekszünk kötetlen szempontok szerint rövidebb beszámolókat, ajánlókat közzétenni - egyfajta kocsmatúra-stílusban. Sportkártyával rendelkezünk, tehát elsősorban ebben a kiváló kezdeményezésben részt vevő budai-óbudai egységeket fogjuk gyakrabban felkeresni.

Lefölöző taktikával rögtön a kedvencemmel kezdek: ez pedig nem más, mint a régi A1-ből Sunrise-zá transzformált (nem véletlen a szóhasználat) fitneszterem az 1-es és 17-es villamosok Bécsi úti végállomásánál, a hegy lábánál található Eurocenter legfelső szintjén.

Plázahangulat, az Intersparból bevásárlókocsis civilekkel megosztott üveglift (rájuk mindig kicsit lenézően kell nézni, hiszen mi EDZENI megyünk), tériszonyosok álljanak hátrébb - a tetőszinten viszont kitisztul a kép: ide már csak lelkes atléták merészkednek fel. A recepción mindig kedves és előzékeny a személyzet, néha még maguktól fel is ajánlják a tiszta törülközőt. Kérni persze mindig lehet kicsit és nagyot is - nem vagyok benne biztos, hogy letétet kell-e érte adni.

A westernkocsmákból ismert lengőajtókon át megközelíthető öltöző csodálatosan tiszta és tágas: a szekrényekben elég hely és vállfa van, a kapott kulcsokkal pedig csak az adott sorszámú szekrényt tudjuk nyitni. Az elrendezés kicsit szokatlan: körben a fakkok, középen egyfajta szigetként pad, tükrök, hajszárítók. A zuhanyzó szintén rendben van, tusfürdő mindig elegendő az adagolókban. Hibátlan.

Akkor menjünk edzeni! Kardiógépekből van bőven, mi legfeljebb a futópadokat szoktuk igénybe venni: szintúgy vadiúj, jó állapotban lévő treadmillek (olyan 6 db.) találhatóak a tetőterasznál, a régi Gárdos Mariska ltp. panelházaira meg a Róka-hegyre csodálatos kilátással. Van itt még láncos evezőgép, krossztréner meg bicikli is. Őket nem teszteltük még, nem is nagyon tervezzük.

Kondigépek: bőven vannak, de őket se használjuk soha. Annyi előnye van a helynek, hogy nem zsúfolták tele olyan szinten, ahogy pl. az általunk szintén rendszeresen látogatott Gildákban megszokhattuk, így maradt elég tér normális súlyzós ill. saját testsúlyos edzésekre. A húzódzkodó-tolódzkodóállvány egész jó, bár még mindig nem értem, miért kell kb. 2 méter magasra felmásznom egy kis tolódzkodásra, plusz hogy a húzódzkodásra miért kell ezerféle állású és szélességű kis fogantyú - adjanak egy sima, üres rudat elérhető magasságban.

Guggolóállvány van és jól használható: általában szabadon áll (annyira még bicepszezgetésre se használják szerencsére a merénylők), súly van hozzá bőven a szomszédos erőkereten. A súlyzós sarok szerintem csodálatos: van több vízszintes és ferde fekvenyomópad, bicepszezőállvány, rengeteg tárcsa - egyedül talán a szögletes tárcsák lehetnek zavaróak, ha valaki (pl. mi) felhúzni vagy evezni szeretne. Hely itt is bőven van, a tükörben mindenhol folyamatosan csodálhatjuk duzzadó izmainkat, a szőnyeggel borított padlón nyújtásra, egyéb gyakorlatokra is bőven van lehetőség - a bordásfal is itt található, ha esetleg lábemelésre vágyunk.

A szomszédos teremben kangoo- zumba- alakformáló- és hasonló foglalkozások vannak rendszeresen sok-sok lánnyal, de ez, és az átszűrődő hangos zene természetesen nem vonhatja el a figyelmünket a hatékony edzéstől sem!

Tehát: az öltözőkhöz-vizes helyiségekhez hasonlóan itt a teremben is példásan tiszta és rendezett minden - hely, súly akad bőven és jó minőségben - és a tömeg se jellemző. A közönség kulturált, kokszos-gyanús alakokat soha nem látni. A Sunrise nálam abszolút kedvenc és ajánlott (illetve inkább nem, még nem férünk el a végén!), remélem, hogy a hely a többihez képest kevesebb látogatóval is képes lesz magát hosszú távon fenntartani. Mi lenne, ha még a tetőteraszt is organikusan bevonnák a klub életébe..?