Az omega-3-mat már jónéhány éve a szív és érrendszer egészsége szempontjából alapvető fontosságú zsírsavnak tartják - mi is azon kevés táplálékkiegészítő között tartjuk számon az omega-3 készítményeket, amelyet érdemes megfontolni, amennyiben nem fogyasztjuk rendszeresen ebben a zsírsavban gazdag halak húsát. Nemrég azonban nagyobb figyelmet kapott egy tanulmány, amely több, releváns cikk eredményeit elemezve próbálja megállapítani, hogy valóban segít -e az omega-3 készítmények szedése.

A tanulmány konklúziója 20 cikk eredményeit statisztikailag vizsgálva az, hogy nem csökkenti érdemben a kockázatokat az omega-3 készítmények fogyasztása. Talán nem kell ecsetelni, hogy ha a leírtak megállják a helyüket, az a táplálékkiegészítő-ipar részére egy kiadós pofánbaszással ér fel - a halolaj, krillolaj és társai zsíros kis profittal kecsegtető készítmények, és az üzletnek bizony az ilyen viták nem tesznek jót. Mi az igazság? Vajon az omega-3 is csak egy jól körülhatárolható lobbi által marketingelt, alapvetően hatástalan táplálékkiegészítő?

Kétségtelen tény, hogy ezek a készítmények roppant népszerűek a fogyasztók körében: csak az Egyesült Államokban 739 millió dollár értékben keltek el 2009-ben, 2010-ben pedig majdnem 4 milliárd dollár (!) forgalmat generáltak az omega-3-mal "megerősített" termékek - rendkívüli lobbierő áll tehát mögöttük. Nem szabad azonban azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy az omega-3 azon kevés táplálékkiegészítő egyike, amelyek hatásosságát komoly klinikai kutatásokkal támasztották alá. Mára már odáig jutottunk, hogy háziorvosok is ajánlják az omega-3 kapszulák és olajok fogyasztását - az orvostársadalom és a táplálkozással foglalkozó szakértők tehát általában ezen készítmények mellett foglalnak állást.

A viszontválasz nem sokáig váratott magára - a tanulmánnyal kapcsolatos hibákra és hiányosságokra hívja fel a figyelmet Dr Hector Lopez is, akinek összefoglaló véleményét Eric Cressey blogján olvashatjuk. Szerinte a több mint 3600 releváns cikk közül 20-at kiválasztani és használni félrevezető, valamint az ok-okozati összefüggés (vagy annak hiánya) sem állapítható meg az alkalmazott statisztikai módszerrel. A felhasznált tanulmányokban ráadásul az alanyok más gyógyszereket és készítményeket is kaptak, ami szintén megkérdőjelezi a levont konklúziót. Az alkalmazott omega-3 dózis is alacsony volt, és nem tanulmányozták a páciensek étkezési szokásait. A statisztikai trend pedig még így is némi kardiovaszkuláris védelmet mutatott - még az előbb említett hibák ellenére is.

A hasonló metaanalízeseket mindig érdemes némi fenntartással kezelni - mivel a kutatók ilyenkor másodlagos forrásokból dolgoznak, általában tisztán matematikai - statisztikai módszerekkel keresve hipotéziseik igazolását, így a kapott eredmény is az eredeti adatok és elemzésük megbízhatóságától és minőségétől függ. Valószínűleg számos, az omega-3 hatását vizsgáló cikket olvashatunk még a jövőben, amelyek majd megerősítik vagy cáfolják a fenti állításokat. A tanulmányok többsége azonban egyelőre az omega-3, mint értékes potenciális táplálékkiegészítő oldalán áll.